Amikor két szenvedélyes hétfejű sárkány, akik szerelmesek egymásba, teljes lényükkel összeölelkeznek és csókolóznak, ott hét fej tapad hét fejhez. De ha ezt csak négy-négy fejjel teszik, „akkor még maradnak fejeik az élet egyéb dolgaira”, olvashatjuk a fergetegesen váltakozó, sárkánytangó-lépésekben előrehaladó történet egyik fejezetében.
Szávai hősei – szenvedélyes nők és férfiak – teljes lényüket adnák, és párjuk teljes lényét várják „sárkányfogódzású” kapcsolatokba. Kételyek és bizonyosságok közt kínozzák, vallatják, szeretik egymást, olykor titokzatos nyomvonalakon kanyarognak az életútjaik. És ha a friss hóban csak egyetlen lábnyom fedezhető fel, és a széles mezőn nem találni a párját, akkor annak a nyomnak kell a nyomába eredni.
A történetlánc lebilincselő. Talányos, izgalmas regény a rendszerek, rendszerváltozások között inkább bukdácsoló, mintsem lépkedő, nagy formátumú nők, férfiak életéről: ki sem hűlt „lába nyomáról”.
2017
192 oldal
140×210 mm
keménytáblás
ISBN 978-615-5500-19-0
Megrendelhető a Pont Kiadótól:
Látja Isten a papát
A lábnyom(ok) rejtélye
Szávai Géza A lábnyomok című regénye a 20. század közepe erdélyi társadalmának mindennapjait mutatja be, az érzelmek dialektikájára alapozva szólítja meg az olvasót. Az ember egyedisége a kötet fiatal szereplőinek jellemrajzában tükröződik a legerőteljesebben.
Bálint Anna még gyerekként elárvul, és nemsokkal szülei elvesztése után meg is fogalmazódik benne a gondolat, lelkész akar lenni. Terve mellett mindvégig kitartva karizmatikus, komoly papnő válik belőle Kelet-Németországban. Bár tulajdonságai nem ezt igazolják, a szerző mégis Annácskának nevezi a fiatal hölgyet, ezáltal egyfajta tragikomikus álarcba burkolva azt, mennyire kínos lehet a felnőttek eltúlzott gondoskodása. Bizonyos fokú ellentétező párhuzam rejlik a kicsinyítőképzővel ellátott női név, valamint annak viselője között.
A Bálint család gyermekének jellemfejlődése mellett, egy másik, az Annáéhoz hasonló életutat is felfedezhet az olvasó. Becze Annácska alig néhány évvel kisebb a fiatal lelkésznőnél. Sorsa a jövő bizonytalanságát szimbolizálja, akárcsak édesapjáé, aki a regényben némelykor mint Annácska nagyobb testvére jelenik meg. Alkoholfüggősége ellenére az apa nagyon bensőséges viszonyt ápol kislányával. Sokszor a nagyszülőkhöz költözik, hogy együtt lehessenek. A kis Anna életében meghatározó szerepet játszó felnőttek gyakorta hangsúlyozzák a nyelvismeret, és a műveltség fontosságát, mintha arra sarkallnák a gyereket, hogy kövesse az idősebb Bálint Anna példáját. A kötet zárlatát is a kislány gondolatai képezik. Lebilincselő végigkísérni azt, hogy Becze Anna mennyire ragaszkodik alkoholfüggő édesapjához. Bár nem tudni pontosan, a férfi merre jár, életben van-e még, Annácska mindvégig hisz benne, hogy „látja Isten a papát”. Az író egy Karel Čapek-idézettel indítja a cselekményt, melynek tanúsága szerint „Lehet, hogy ezer meg ezer ilyen lábnyom van”. A szóban forgó nyomok szerint minden, a történetben felvázolt jellem különálló, megismételhetetlen entitás. Hasonló élettörténeteknek lehetünk tanúi, ha Szávai Géza regényének sorai közt barangolunk.
Tartalom
-
I. VALLATÓTISZTEK ELMÉLETI TUDÁSA
Felsőbbrendű csók • 7
Titokgazdák elviselő ereje • 22
Most mi van a fejedben? • 45II. LÁNCÖLTÉS
Fél-özvegyek éjszakája • 69
Sárkánytangó • 79III. ÁLOM ÁLTAL
Tisztán, élesen • 95
Felhősziklák • 102
Régi párbeszédnyomok egy kislány emlékezetében • 108IV. LÁBNYOM HÓMEZŐBEN
Itt az idő nem telik • 122
Mi ketten, a lengyellel • 123
Mi ketten: én és én • 124
Két ember megy az úton • 131V. FÉLÁLOM
Fűszeres szél • 137
Eliramló test nyoma • 143
Hol vannak a férfiak? • 146VI. A NAGYASSZONY LÁTOGATÁSA
Egy álom mentőkörülményei • 154
Gyilkolna a táj • 159VII. FEKETE TÓ
A temetőőr temetkezései • 163
Regina kutyái • 173
Látja Isten a papát • 178