Szávai Géza 1986-ban, megjelenés reménye nélkül írt regényét – Oszlik a bál – Utójáték – a rendszerváltozás után kétszer is kinyomtatták, idegen nyelveken is kiadták… És most (ebben a kötetben) színpadra „fordítva”, színjátékként jelenik meg. Igaz, a regényben egyetlen elbeszélői mondat sincs, eleve csak a valóság beszél(t): a szereplők egymáshoz, egymásnak.
Két magyar szekus (Mámbó és Zudor Antal) a rettegett „fekete autóban” egy éjszaka elviszi a székelyföldi faluból – „meggyőzni” – a makacs (köposz) magángazdát, Molnár Vencelt. A képlet „…halálos pontosan működik (…) nem játék, nem stilizálás, nincs hamisan kizengetett tragikus hang, úgy vélem, így kell ilyen legördögibb ügyekről beszélni”, írta a regényről Kukorelly Endre. A könyv egyik román kritikusa, Octavian Soviany a kor szédítő örvényéről beszél „amelyet Szávai Géza a posztmodern író eszközeivel ragad meg, úgy szemlélve a történelmet, mint a ‘látszatok’ sorjázását, amelyet egy hatalmas tragikomédia levegője leng be.”
Maga a szerző így vall egész estét betöltő színjátékáról: „A nem kimondottan vidám »élményanyag« egész nemzedékek életét (és történetét) betöltötte, sőt folyamatosan betölti. Hadd töltsön be színjátékba oldva egy szórakoztató estét is.”
2014
112 oldal
140×200 mm
kartonált
ISBN 978-615-5500-00-8
Megrendelhető a Pont Kiadótól:
Egy nyár Anita Ekberggel
Nőfelmutatás
Volt egy forró nyaram az élők sorából most távozott Anita Ekberggel. A román állambiztonság magyar törzsőrmestere, Kovács Coloman alias Mámbó (volt mozigépész!) egyvégtében róla fantáziált, miközben szekustársával, Zudor Antal hadnaggyal hurcolta át a Kárpátokon egy zárt fekete autóban a makacs „felszámolt kulákot”, Molnár Vencelt. 1986 forró nyarán heteken át írtam, ami(n)t emígyen szóla Mámbó.
Mikor az a göndör hajú színész, mámmá mijá, hogy tud az táncolni, maga fölé emeli Anitát, és körbeforgatja, az maga a nőfelmutatás. Ha van úrfelmutatás, akkor ez a nőfelmutatás, a század nőjének a felmutatása, ím, lássátok, micsoda fej, micsoda váll, micsoda hát, micsoda segg, szép, nagy, szőke segg. Akinek nem dobban meg a szíve a nadrágjában, az fatökű, az nem férfiember, nohát Anita így! hol áll tőle Marylin?! (…)
Ahogy ott lobogtatja a feje fölött, mint egy zászlót, a perfekt nőt, apám, az olyan, mint egy égi jelenség. Az isten, ha volna, s ha a papok nem szólnának neki ellent, akkor így nyilatkoztatná ki az isten a nőt, ilyennek, mennyei, mámá drákuluj, csak ezt lehet mondani, mennyei, nem egyéb. De földi is, az anyja istenit, nem mint Marylin, aki furton-furt angyalkodik, pipiskedik. Ezt a mennyei jelenést tánc közben a feje fölé emeli a göndör hajú amerikai, s az lebeg ott, úgy, hogy az emberről fújja le a ruhát a lebegés.
No és akkor ez a nő, angyali lebegés közben a szentségit, megigazítja a mellét, a melltartót, lesimítja a farán a ruhát, és széttárja a karjait hát ez olyan, mint mikor Jula moslékot kever a disznóknak, vagy répalapit vág a récék kevertjébe, észrevesz, megtörli a kezét a kötényébe, majd végigsimít a fenekén. S akkor már kész, már elfelejtetted, hogy mivel foglalkozott azelőtt, hát ez a pláne, mikor egy nő csak úgy fellibbenti magát, s máris olyan mennyei, mint Anita, Anita Ekberg. Aki ezt nem érzi, az fatökű, szemedbe mondanám, de épp most sértselek, fenét, megtartom a véleményemet, még hogy olyan, mint egy tehén! Legyen, apám, de egy édes tehén, dolce vita! S ha ő édes tehén, akkor én vállalom, hogy egy megvadult bika vagyok, és ha látom, hangosan felbőgök, mint egy bika, a szentségit, rálépek a gázra, s még a motor is felbőg, ha meglebben Anita Ekberg.
(…Mondotta és gondolta mindezt és még sok oldalnyi hasonlókat Kovács Coloman alias Mámbó, a román állambiztonság magyar törzsőrmestere 1962 augusztus 19-ének éjszakáján, amikor fekete autóban szállították át a hegyen Molnár Vencel „megszüntetett kulákot”…)
Tartalom
-
A szerző előszava • 5
Szereplők • 7
Előjáték • 9
Első felvonás • 16
Második felvonás • 28
Harmadik felvonás • 46
Negyedik felvonás • 60
Ötödik felvonás • 81
Utójáték • 96
A szerző utószava • 100
Függelék • 102