Megrendelhető a Pont Kiadótól:

www.pontkiado.hu

Szávai Géza a meglepetések írója. Azok számára is meglepetés minden egyes frissen előbukkanó kötete, akik évek óta szemmel tartják műhelyét. Meglepetésnek tekinthető a hatalmas esszéregényt (Torzmagyar) követő finoman cizellált, nedvdús vallásháborús szerelmes regénye, az Aletta bárkája, amit újra kisregény követett, a Valaki átment a havon, ami a Múlt évezred Marienbadban című óriásregény, aztán újra esszék, és hogy bele ne szokjon az olvasó, mese­ és a mesekönyvekhez hasonló kötetek következnek, detektív­regény gyerekeknek. Miközben a másik óriáskötet, a Székely Jeruzsálem szépen ballag világhódító útján, hogy szokjuk, az író elővarázsol egy régi regényt.

Egy negyven éve fogant, harminchét éve kötetben megjelenő regény akkor is kérdéseket vetne fel, ha nem élezné az irodalmi alaphangot, hogy megjelenése időpontjában Magyarországon még az sem volt egyértelműen kijelenthető, hogy Romániában élnek magyarok. Aki emlékszik rá, pontosan tudja. Erre itt egy huszonnégy éves magyar fiatalember, aki magyar nyelven magyar regényt ír. Nem elég, hogy regényt, nem novellát, elbeszélést, ami a hetvenes években biztosabb távlatot nyújtott (az anyaországban), sőt nem verset, regényt. Regényt egy családi drámáról, egy hajthatatlan helyzetről, egy szerelemről, és miről is? Talán arról, hogy az embernek tudnia kell, ki ő, mi ő. A huszonéves szerző nagy fába vágta, talán a legnagyobba, de szerencsés kézzel olyan elbeszélői nézőpontot választ, amelyből – a szövegszerveződés rendje mögül – könnyen beszél, könnyen asszociál. A megjelenítés kifejezetten profi, a felvezetést, az olvasó elkormányzását a drámai végig olyan logika rendezi, amely csak a végén ismerhető fel. A miliő követeli ezt. Családi tabló. A családi tablók kényelmetlennek ható részleteit az író itt-ott homályban hagyja. Ezért is krimiszerű.

Szávaival kapcsolatban értelmetlen feltenni a kérdést, hol az az akadás, ami minden élő írót jellemez. Szávai Géza akadása az a kulturális utalásokkal, kompozíciós elemekkel le nem gyűrhető öröknek tűnő kérdés: az identitás elemei. Jobbak vagyunk­e másoknál. És ha igen, valóban különbek vagyunk­e, s ha mégis, mennyivel? Aki legalább részben ismeri Szávai Géza életművét, a régi regény első oldalain felismeri a régi-új szegmenseket. Nem érzi idegennek magát a Ceauşescu­éra porából előhúzott regényben. Ismerős vidék.

A cím rejtélye feloldható volna, nem ott dőlnek el a dolgok, de szikár regény belső logikája azt kívánja, a kedves olvasó maga bukkanjon rá, a maga kontextusában lássa először.

Forrás: Új Könyvpiac, 24. évf. 9. sz. 2014. szeptember