Megrendelhető a Pont Kiadótól:

www.pontkiado.hu

Rövid emlékeztető a cím értelmezéséhez: makáma: arab irodalmi műfaj, amelyet a 10. században hoztak létre és fejlesztettek tökélyre. Rímes, ritmikus próza, anekdotikus történetet mesél el, később tanító célzatú történeteket is írtak. A magyar irodalomban Arany János A poloska című műve is makáma formában készült.

Kámaszútra: ősi szanszkrit nyelvű összefoglalója az emberi szexualitás kultúrájának, Vátszjájana indiai filozófus gyűjtötte és dolgozta át az életre tanító művé.

Szútra: rövid tőmondatokban fogalmazott próza. Ez a korabeli tudományos értekezések formája volt, a fejezetek végén kétsoros, a költői nyelv töménységét segítségül hívó sommás bölcsességekkel.

Tudomásunk szerint az elmúlt két évezredben még soha senki nem kapcsolta össze a makámát és a kámaszútrát sem formailag, sem tartalmilag. Az értelmezést kiegészíteném a ma-kámaszútra olvasatra is, hiszen Szávai Géza regénye a huszadik század fordulatokban bővelkedő kelet-európai történetét követi nyomon, több nemzedéken keresztül. Magyarok, románok, németek egymásba kapcsolódó sorsát iróniával, szeretettel mutatja be. A szerző öt könyvben, 450 oldalon, rövid fejezetekre tagolva mesél áradó kedvvel az (első) világháborútól napjainkig. Szereplői a daliás Aurelian Stefanescutól a szépasszony Pompéry Konstanciáig, a táncos lejtésű Perle Miciig a budapesti, bukaresti, segesvári és székelykeresztúri élet jellegzetes figurái. A könyv egyik főhőse Farkas Géza – az író alteregója. A róla szóló fejezetek személyes hangúak, a szereplő gondolataiba, vágyaiba is betekintést enged. A kisgyerekkor emlékei, a kis és nagykamasz fiú ismerkedése a körülötte lévő világ és a szerelem fogas kérdéseivel megható történetekben gazdag szöveg. Az ő gyerekkori barátja, Korom Róbert (az író másik alteregója) sorsa mélyen beleivódik az olvasó emlékezetébe. A két barát személyisége, életlátása ad összességében egy bonyolult, izgalmas szellemiséget.

A lelki, testi szerelem ábrázolása persze nem hiányozhat a regényből. Mondhatni, a férfi nemiszerv főszerepet játszik, sőt, van olyan szereplő, Ovidiu Berenga, a költő, aki e nemes szerv fotójával szeretné megtalálni élete párját. 15 másolat, 15 esély. Ennyit enged magának zsenge ifjú korában.

A regény a férfiúság regénye avagy a nőiség könyve? Érdekes módon a sok-sok sors és mentalitás a nők felé billenti a mérleget. A nők vonzók, kacérak, szenvedélyesek, higgadtak és pragmatikusak, a férfiak mintha kiszolgáltatottabbak, esendőbbek és mulatságosabbak lennének. Róluk írva vaskosabb a nyelv. Akár durvák, akár gyengédek, a nő, akire vágynak, akit szeretnének megkapni – irányítja sorsukat.

A Makámaszútra alcíme: Kisregények és nagyregények az ideiglenes emberi érintkezések zónájában. Szávai Géza már egyszer a Valaki átment a havon című kötetének alcíméül a Kisregények és nagyregények meghatározást adta. Hogy ez mit jelent, az olvasó megtapasztalja: egy-másfél oldalon nagyregényre való témát sűrít össze. Ezzel a kötettel kezdődött az addigi életmű rendszerezése, a gondolatok, életrajzi vonatkozású írások sora. Az emlékezetes Székely Jeruzsálem, az Aletta bárkája, a Múlt évezred Marienbadban motívumai vissza-vissza térnek Szávai prózájában. A Csodálatos országokba hoztalak, valamint a Kivégezzük nagyapádat történeteinek világa ebben a regényben is megtalálható. Erdély, a kelet Svájca, Bukarest a kelet kapuja, azaz egyúttal Európa kapuja is. A Makámaszútra tehát Szávai eddigi műveinek folytatása és egyúttal összegzése is. A kötet szerkezete fragmentált, sok kicsi fejezetre osztódik, a lineáris történetmesélés helyett a mozaikos szerkezetet követi, a végén az olvasóban állnak össze a teljes családregények valamint az egyéni sorsok alakulása, ahogy telik a történelmi idő. Az alcím folytatása: az ideiglenes érintkezés zónájában. Ez a megfogalmazás tágas, hiszen az emberi érintkezés mindig ideiglenes. Az ideiglenességek folyamata adja ki az emberi életet.

De vajon hol vannak a rímek Szávai ritmikus prózájában, amit a műfaj megkövetel? A rímek a történetekben vannak, a párhuzamos sorsok hasonló vagy éppen ellenpontozó fordulataiban, valamint a szeretkezések állandó változatossága. A múlt század embereinek alapélménye, hogy „mindent elvettek tőlünk”. Ez a háborúk, rendszerek váltakozásának summája. Amit nem vehettek el az emberektől, az a jóízű, ellenzéki tartalmú dugás. Aminek vége lett a nagy Kondukátor halála után – gondolják a regény szereplői. Tehát a szexualitás a személyes szabadság végső menedékét jelentette számukra.

Ebben egyetemesen egyetértenek a hol kisebb, hol nagyobb országok lakói a multikulturális térben, amelyben a román a magyarokat és a szászokat szidja, ők pedig viszonzásul leszólják a magyarokat, így megy ez már emberemlékezet óta. Mégis együtt élnek, nem csak egymás mellett, ha békén hagyják őket. Ez Szávai Géza műveinek egyik fontos mondandója. A másik alapvetése: nézzük a világot, az emberi természetet kíváncsian és némi iróniával, máris jobban érezzük magunkat.

Forrás: Új Könyvpiac, 26. évf. 4. sz. 2016. december 1.