„A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak...” – írta az első kiadás megjelenésekor a kritika.
„Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg »Európa-esszé«. A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, »holokauszt-közelségből« akartam végignézni Európán, magunkon.” (Szávai Géza-interjúrészlet, 2018)
Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat… A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó” székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok – így nevezte őket az erdélyi köznyelv – vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a „bevett vallások” mellett nem tűrték meg…
Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család. Aztán jöttek a zsidótörvények. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez… Aztán a falu is Ceaușescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek – kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.
A Székely Jeruzsálem a 7. magyar nyelvű kiadás mellett megjelent románul, franciául, és újabb nyelveken is előkészületben van a kiadása.
7. kiadás, 2021
416 oldal
155×220 mm
keménytáblás
ISBN 978-615-5500-75-6
Megrendelhető a Pont Kiadótól:
Egy tiszta fejű gondolkodó Erdély-bibliája
Szávai Géza Küsmődön született 1950-ben, Etéden nőtt fel, Székelykeresztúron érettségizett, Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányai, tanított Gyergyószentmiklóson, majd újságíróként, szerkesztőként dolgozott Bukarestben. 1988 óta Budapesten él, a Pont Kiadót vezeti.
Fontosabb munkái: Séta gramofonzenére, Oszlik a bál, Utóvéd, Ki látott minket meztelenül? (regények), Lánc, lánc, Eszterlánc (vázlat a gyermek világáról), Helyzettudat és irodalom (esszé), Kivégzősdi (elbeszélések), Burgum Bélus, a mesterdetektív (humoros áldetektívregény-sorozat gyerekeknek).
Oszlik a bál című regénye német és román nyelven is megjelent, a Séta gramofonzenére
pedig román és orosz nyelven is. A Pont Kiadó egyébként szerepet vállalt a századvég fontosnak tartott műveinek kétnyelvű – magyar és román, román és magyar – kiadásában.
Szávai nemcsak írni tud, cselekedni is. Erdély könyve: esszéregény az identitásról. Az erdélyi székely zsidózókhoz szülőföldje révén áll igen közel, könyve az erdélyi emlékiratírók szellemiségét követve szövődik át személyes élményekkel, családi vonatkozásain túl azonban a bennünket kevésbé ismerő olvasónak is olyan – könnyen érthető, mégis színvonalasan sűrített – történelmi, néprajzi, kulturális körképet tálal az egykori Tündérkertről, hogy ezzel igazából a térség szellemi bédekkerévé válik. Angol, francia, német nyelvű kiadása fölöttébb üdvös volna.
„Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat…” – indítja könyvét Szávai Géza. „Vérségileg semmi közük nem volt a zsidókhoz. Lelki zsidóknak vallották magukat. A második világháború idejére már csak néhány család maradt belőlük. Volt, aki megkeresztelkedett, de volt, aki lágerbe, krematóriumba ment azokkal, akikhez erős kapocs fűzte: a hit.” Az erdélyi valóság felmutatásában minden kétséget kizáróan Bözödi György egyik legméltóbb utóda Szávai. Ennyire pontos és tárgyilagos, könyörtelen igazságossága mellett mégis annyira humánus, embert és földet ennyire szerető, ilyen kristálytiszta összegzést még nem olvastam – Bözödújfalu ürügyén – magunkról. A négyszázötven oldalra rúgó pompás kötetet fekete-fehér és színes fotók gazdag válogatása teszi „szellőssé”, kontrasztossá, széppé.
Tartalom
-
Saját arcunk
Történelmietlen sorok a lelkiismeretről
Egy az Isten – akit keressünk
Egy táj megközelítése
Emberek – történelmen kívül
Egy táj a történelemben
Tragédiák és komédiák a világ közepén
Keletről a fény
Földhözragadt csoda
Ézsaiás 56
A conscientia határai
A kötődés körei
Istenek, emberek, gyerekek
„Fenekéből minden fundamentumot felhántak”
Huszadik századi metaforák, mítoszok, kalkulusok
Könyörgés fegyver ellen
A személyesség határai