Fő tartalom átugrása

„A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak...” – írta az első kiadás megjelenésekor a kritika.
„Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg »Európa-esszé«. A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, »holokauszt-közelségből« akartam végignézni Európán, magunkon.” (Szávai Géza-interjúrészlet, 2018)

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat… A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó” székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok – így nevezte őket az erdélyi köznyelv – vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a „bevett vallások” mellett nem tűrték meg…

Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család. Aztán jöttek a zsidótörvények. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez… Aztán a falu is Ceaușescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek – kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.

A Székely Jeruzsálem a 7. magyar nyelvű kiadás mellett megjelent románul, franciául, és újabb nyelveken is előkészületben van a kiadása.

7. kiadás, 2021
416 oldal
155×220 mm
keménytáblás
ISBN 978-615-5500-75-6

Megrendelhető a Pont Kiadótól:

www.pontkiado.hu

Székely Jeruzsálem

Esszéregény az identitásról

Életképek, halálképek

Szőnyei Tamás

A történelem, az élet, a sors nagyon kegyetlen bír lenni, mert az ember is. Felnőtt is, gyerek is, tudatosan, ösztönösen. Itt ez a súlyos kötet, karácsony óta nem értem a végére. Bennem a hiba, nem a könyvben, bár nem egy laza olvasmány, nem lehet csak úgy végigfutni rajta.

Meg kell küzdeni minden oldaláért, ahogy a szerző is tette, míg a privát történelem és Erdély története az önéletrajz, az esszé és az ismeretterjesztő irodalom találkozópontján össze nem állt valami nehezen meghatározható műfajú egésszé. A legszemélyesebb családi történetek váltakoznak történelmi eseményekkel. A meg-megállásra, elgondolkodásra, sőt a könyv leletevésére késztető kapcsolódási pontokat jelzi, hogy oly sok bekezdés vége fut …-ba.

A Székely Jeruzsálem cím Bözödújfalura utal: a falu a XVI. század végén zsidó hitre tért (a könyv furán hangzó, a mai, itteni fül számára egész mást jelentő kifejezésével: zsidózó) székely közösségek, a szombatosok utolsó nyomait hordozza, immár kiürítve, a diktátor természetátalakító szeszélye folytán vízzel elárasztva. Szégyen, nem szégyen, én úgy emlékszem, ebben olvastam először, miért nevezik Erdély földjét legendásan toleránsnak: 1568-ban, a világon először, tehát ezerötszázhatvannyolcban törvénybe iktatták a vallásszabadságot, 1623-ban pedig Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a máshonnan elüldözött zsidóknak. Mégis üldöztetés lett a szombatosok sorsa. Hiába ősi a törvény, nem véd meg a történelem kegyetlenségétől, sem felnőttétől, sem gyerekétől – csak egy eset a szerző istenhívő kiskorából: egy falubeli fiú megzsarolta, ha nem adja oda vadonatúj biciklijét, imádkozni fog azért, hogy haljon meg a kórházban fekvő édesapja, akitől kapta. És letérdelt, és imára kulcsolta a kezét.

Forrás: Magyar Narancs, 2001. május 3.

Tartalom
  • Bevezetés

    Saját arcunk

    Történelmietlen sorok a lelkiismeretről

    Egy az Isten – akit keressünk

    Egy táj megközelítése

    Emberek – történelmen kívül

    Egy táj a történelemben

    Tragédiák és komédiák a világ közepén

    Keletről a fény

    Földhözragadt csoda

    Ézsaiás 56

    A conscientia határai

    A kötődés körei

    Istenek, emberek, gyerekek

    „Fenekéből minden fundamentumot felhántak”

    Huszadik századi metaforák, mítoszok, kalkulusok

    Könyörgés fegyver ellen

    A személyesség határai