
„A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak...” – írta az első kiadás megjelenésekor a kritika.
„Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg »Európa-esszé«. A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, »holokauszt-közelségből« akartam végignézni Európán, magunkon.” (Szávai Géza-interjúrészlet, 2018)
Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat… A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó” székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok – így nevezte őket az erdélyi köznyelv – vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a „bevett vallások” mellett nem tűrték meg…
Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család. Aztán jöttek a zsidótörvények. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez… Aztán a falu is Ceaușescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek – kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.
A Székely Jeruzsálem a 7. magyar nyelvű kiadás mellett megjelent románul, franciául, és újabb nyelveken is előkészületben van a kiadása.
7. kiadás, 2021
416 oldal
155×220 mm
keménytáblás
ISBN 978-615-5500-75-6
Megrendelhető a Pont Kiadótól:
Székely Jeruzsálem
Esszéregény az identitásról
Hétkezdet
Reggeli híreket hallgatok. A jó hírekre vágyom egyre szomjasabban: váltogatom a csatornákat. Szávai Géza legújabb regénye, a Székely Jeruzsálem megjelenése alkalmából az Esti kérdés műsor vendége volt pénteken a Budapestre szakadt író. A megismételt adást figyelem.
A könyvből részletet már olvashattunk a Székelyföld folyóirat oldalain. Nagy érdeklődésre számíthat a küsmődi születésű, sok évet Gyergyószentmiklóson is alkotó író. Jó hallani ma már bölcsebb és megfontoltabb véleményét. Sokat próbált ember ő is. Bözödújfalu vízbefullasztott templomának tornya sok mindenre figyelmeztette.
Okosan beszél, hangja mégsem tudja elfeledtetni a néhány perccel korábban halott hírt a nagyváradi Ady-szobor meggyalázásáról. Besározták és megrongálták a nemrég kijavított szobrot – visszhangzik. Történt mindez Nagyváradon. A szoborgyalázók ideje ismét feljövőben? Nem csak Kolozsváron divatos e foglalatosság?
Szávai könyve a türelmesség példájának krónikája.
A nagyváradi szoborgyalázás annak ellenpontja. Szerencsére van harmadik hír is: Marosvásárhelyen egész alakos Petőfi-szobrot avattak szombaton (Hunyadi László alkotását). Volt a városnak még Petőfi-szobra. Eltüntette a türelmetlenség. (Talán nemsokára újraszülethet alkotója, a tragikus sorsú Köllő Miklós szobrászművész, szülőfalujában: Gyergyócsomafalván?!)
Homlokegyenest ellentétes információkkal kezdhetem a hetet.
Így zajlik az élet Erdélyben.
Tartalom
-
Saját arcunk
Történelmietlen sorok a lelkiismeretről
Egy az Isten – akit keressünk
Egy táj megközelítése
Emberek – történelmen kívül
Egy táj a történelemben
Tragédiák és komédiák a világ közepén
Keletről a fény
Földhözragadt csoda
Ézsaiás 56
A conscientia határai
A kötődés körei
Istenek, emberek, gyerekek
„Fenekéből minden fundamentumot felhántak”
Huszadik századi metaforák, mítoszok, kalkulusok
Könyörgés fegyver ellen
A személyesség határai
