„A Székely Jeruzsálem történetei egy figyelemre méltó Európa-esszé közegében folynak...” – írta az első kiadás megjelenésekor a kritika.
„Az európai identitások drámáiról írtam a könyvet, és ilyen értelemben tényleg »Európa-esszé«. A huszadik századi szenvedéstörténetek legmélyéről, »holokauszt-közelségből« akartam végignézni Európán, magunkon.” (Szávai Géza-interjúrészlet, 2018)
Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat… A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó” székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok – így nevezte őket az erdélyi köznyelv – vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a „bevett vallások” mellett nem tűrték meg…
Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család. Aztán jöttek a zsidótörvények. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez… Aztán a falu is Ceaușescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek – kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.
A Székely Jeruzsálem a 7. magyar nyelvű kiadás mellett megjelent románul, franciául, és újabb nyelveken is előkészületben van a kiadása.
7. kiadás, 2021
416 oldal
155×220 mm
keménytáblás
ISBN 978-615-5500-75-6
Megrendelhető a Pont Kiadótól:
Isten népéhez tartozni
A székely zsidózók, a Kemény Zsigmond regényéből, A rajongókból ismert szombatosok története egyszerre vallástörténeti képtelenség és logikai szükségszerűség. A reformáció lendületében el kellett jönnie a pillanatnak, amikor egy keresztény csoport radikálisan végigviszi a Husz, Luther és Kálvin által elkezdett redukciót, és visszajut az ótestamentumi próféták hitéhez. Képtelenség, mert a zsidó vallást ugyan bárki fölveheti, de attól még a választott nép közé nem tartozik. S ki akar Közép-Európában kívülről zsidóvá lenni? Péchi Simon követői a tizenhetedik század elején nemcsak a keresztény, hanem a zsidó vallást is kikezdték. Ahogy Szávai Géza fogalmaz, „kiiktatták a biologikumot a hitből”. Isten népéhez tartozni lelkiismereti kérdés.
Erdélyben a császár és szultán szorításában hitükért szenvedők átélhették a zsidók üldöztetését. És itt terjedt el a szentháromság-tagadó unitárius vallás, amelyből elágazott a székely zsidózás. De Jézus istenvoltának tagadását még a híresen türelmes Erdélyben sem viselték jól. A szombatosság története – Bethlen Gábor uralkodását leszámítva – az üldöztetés története. Mire a szabad vallásgyakorlás törvényi jog lett, a székely zsidózóknak nyoma is alig maradt. De azt a huszadik századi zsidóüldözésnek sem sikerült teljesen eltüntetnie. Bözödújfalut, a székely Jeruzsálemet, ahol utolsónak maradt három-négy szombatos öregasszony, végül 1989-ben a román hatóságok vízzel árasztották el.
Szávai Géza esszéregénye az erdélyi epika szélesen kanyargó stílusában, Tamási Áron, Karácsony Benő hagyományainak szellemében mondja el a székely zsidózók történetét. Hitelesen okadatolva, de saját – nem szombatos – személyes élet- és családtörténetébe ágyazva. Gazdag fényképanyag örökíti meg a víz alá merült falu romjait. Amelyekhez évente egyszer a kitelepítettek elzarándokolnak a szomszédos Erdőszentgyörgy gettónak csúfolt házsoraiból, élő emlékműveiként annak, hogy isten talán igen, de a romantikus nemzetfogalom nem ismer türelmet.
Tartalom
-
Saját arcunk
Történelmietlen sorok a lelkiismeretről
Egy az Isten – akit keressünk
Egy táj megközelítése
Emberek – történelmen kívül
Egy táj a történelemben
Tragédiák és komédiák a világ közepén
Keletről a fény
Földhözragadt csoda
Ézsaiás 56
A conscientia határai
A kötődés körei
Istenek, emberek, gyerekek
„Fenekéből minden fundamentumot felhántak”
Huszadik századi metaforák, mítoszok, kalkulusok
Könyörgés fegyver ellen
A személyesség határai